Vannak, amelyek 6-8 évig is megőrzik a csírázóképességüket, mások még kétéves tárolást sem viselnek el.
Néhány mag 6-8 évig sem veszít a csírázóképességéből, de vannak olyanok is, amelyek speciális kezelést igényelnek. Mutatunk néhány trükköt.
A családi ház kertjében, a hétvégi telken egy-egy zöldségféléből nem szokás nagy területet bevetni, ehhez pedig kevés vetőmag is elegendő. Így a megvásárolt tasakban levő mag egy része is a fiókba kerül, hogy majd a következő évben vessék el. A vetőmagvak tárolása és az öreg magok elvetése veszélyes dolog, mert ha a mag elvesztette csírázóképességét, és nem kel ki, akkor a vetést csak megkésve lehet megismételni, és az ilyen vetésből ritkán számolhatunk jó terméssel. Egyes zöldségfajoknál nem is érdemes a sikertelen vetést megismételni!
Lássuk tehát, hogy melyik zöldségmagot meddig lehet veszélytelenül felhasználni:
- 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök vetőmagja.
- 4-5 évig megőrzi a csíraképességét a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika és a cikória vetőmagja.
- 3-4 évig csírázóképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla és a spárga vetőmagja.
- 2-3 évig
- 1 évig szabad tárolni és a következő évben el kell vetni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját.
A megvásárolt vagy a saját termésű vetőmagot tartsuk hűvös, szellős, száraz helyen, papír- vagy vászonzacskóban. A műanyag fóliazacskók vetőmagvak tárolására nem alkalmasak.
Ha kétségeink támadnak, hogy a készletünkben levő vetőmag csíraképes-e még, akkor ajánlatos csíráztatási próbát csinálni. Ez nagyon egyszerű dolog! Egy porcelántányérba teszünk egy réteg vattát és ezt leborítjuk fehér papírszalvétával vagy papírzsebkendővel, majd alaposan megnedvesítjük. Ezután rárakunk néhány magot és lefedjük szalvétával, amit ismét megnedvesítünk. Az edényt végül alufóliával takarjuk le a kiszáradás megakadályozására. A borsó és a bab már 3-4 nap múlva csirázni kezd, a paprika és a paradicsom csak 5-6 nap múlva.
10-12 nap elmúltával megszámoljuk az ép, egészséges, erőteljesen fejlődő csírákat és a nem csírázó magvakat is. Ezek arányából most már könnyen kiszámíthatjuk, hogy az előírásosnál mennyivel több magot kell elvetnünk ahhoz, hogy teljes növényállományunk legyen. Forrás: hobbikert.hu
► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!