A fák környékét a helyiek alaposan kitáblázzák, hogy figyelmeztessék a veszélyre az arra járókat.
A manchineel fa a kutyatejfélék családjába tartozik. Az Egyesült Államokban, a Karib-térségben és a Bahama-szigeteken honos. Minden része erősen toxikus. A fa által termelt mérgek összes fajtáját máig sem sikerül azonosítani. Termését a „halál kicsi almájának” nevezték el a spanyol hódítók, ami nem véletlen, hiszen a manchineel fát világ egyik legmérgezőbb növényének tartják.
A fa termése leginkább almára hasonlít. Azok, akik megkóstolták a fa gyümölcsét először bizsergést éreztek a nyelvükön, majd egyre nagyobb lett a fájdalom. Két óra elteltével már nyelni sem tudtak és rendkívüli kínok között szabályosan megfulladtak. Egy-két falat elég a halálhoz belőle.
A fa tejszerű nedvet termel, amelyből egyetlen bőrre kerülő csepp is súlyos sérülést, bőrgyulladást vagy duzzanatot okoz. A karibi szigetek bennszülöttjei a fa nedvét nyílméregként használták.
Ha esőben a fa alá áll az ember, az esőcseppekben feloldódva ráesik a fa mérgező nedve, ami úgy égeti a bőrét, mint a sav. Párás időben elég rövid ideig a fa közelében álldogálni a rosszulléthez, amit a belélegzett méreganyagok okoznak.
Emellett a fa leveleivel sem árt óvatosan bánni, mivel azok is toxikus anyagokat tartalmaznak.
A fa még a saját halálát is képes megbosszulni, hiszen nem szabad meggyújtani, mert a füstje a legjobb esetben is „csak” vakságot, nagyobb mennyiségben belélegezve súlyos agykárosodást vagy halált okoz.
