A válaszokat várja mindenki...
Néhány napja robbant a hír: Weisz Fanni akár mindenét elvesztheti – cége ellen ugyanis több adótartozás miatt is eljárás folyik, kényszertörlés alatt áll, Fannit pedig öt évre már el is tiltották cégalapítástól. A szépségkirálynő közeli ismrősei nyilvánosan, kommentekben fejezték ki, aggódnak a lányért.
Édesanyja, Ágnes a jelek szerint képtelen tovább várni: egy megrázó levelet tett közzé, amelyben lányához és annak vőlegényéhez is szól.
Fanni édesanyja, Ágnes előbb az édesanyákhoz, szülőkhöz, gyermekekhez szól.
“Kedves Édesanyák! Szülők! Gyermekek!
Levelemet azzal a céllal fogalmazom meg, mert aggódom kislányomért, Fanniért! Szavakban nagyon nehezen tudom leírni érzéseimet, gondolataimat, napjaimat. Egyet biztosan állíthatok, hogy senkinek nem kívánom ezt a nyomasztó érzést, ami minden percben átjár már harmadik éve! Kérem, miután olvassák, gondoljanak bele abba az érzésbe, hogy egy édesanya nem tudja átölelni kislányát, akit a világon mindennél jobban szeret. Nem tud vele lenni, segíteni abban a nehéz helyzetben, amibe került gyermeke. Számomra ismeretlen emberek próbálják irányítani, befolyásolni siket lányomat, akitől jelenlegi párja elzár. Telefonján úgy kommunikál, mintha lányom lenne, teljesen furcsa, kislányom természetével ellentétes dolgokat műveltet gyermekemmel. Önökben jogosan vetődik, fel a kérdés miért nem csinálok semmit? Igen próbálok a magyar jogrendszer útvesztőjében kiigazodva, a legkisebb negatív hozadékkal eljárni. Mindenhol az áthatolhatatlan falakba ütköztem, ezért felvettem a kapcsolatot a szegedi Halász Ügyvédi Iroda vezetőjével, Dr. Halász Tamással, – aki kiemelten kezeli a fogyatékkal élők jogainak védelmét – annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mi állhat a gyermekem hirtelen eladósodása hátterében. Egyetlen lehetőségem maradt, a nyilvánosság, bízva abban, hogy Fannihoz valaki által eljut üzenetem.” – írja az édesanya, majd a lányát szólítja meg.
“Kislányom Fannikám!
Édesanyádként tudd, nálam, mindig nyugalomra találsz, ahogy gyermekként bármikor számíthattál rám! Gyermekemként nincs olyan hiba, rossz dolog, amit ne bocsájtanék meg neked! Emlékszel mikor sikerült beszélnünk mit írtál nekem? Emlékszel mit válaszoltam? Nagyon szeretlek és szeretni foglak mindig, minden élethelyzetben! Rám és családodra bizton számíthatsz, még a legnagyobb rossz közepette is! A napokban tudomásomra jutott probléma is eltörpülhet minden mellett! Mindenben segítünk! Az egész család, igaz barátaid nyújtják segítő jobbjukat neked! Féltünk, hogy valami nagyon rossz fog az életedben bekövetkezni, amennyiben nem hallgatsz szerető családodra!” – írja Ágnes, majd ahhoz a férfihez és annak apjához fordul, akinek a felbukkanása alapjaiban változtatta meg lányával a kapcsolatát.
“Tisztelt ifjabb Hajmásy Péter Pál és idősebb Hajmásy Péter Pál!
Amennyiben Önök a kislányomnak jót akarnak, miért szakítottak el attól a lehetőségtől, hogy lányommal beszélhessek, átöleljem, néha találkozzam vele? Nem kellett volna gyermekem arra késztetni, hogy jöjjön hozzám és beszéljük meg a kialakult helyzetet, főleg, hogy Fanni többször írta nekem, hogy szeretne találkozni. Mikor meghívást kaptak otthonomba, miért zárkóztak el? Miért gondolják, hogy amit mondtak nekem, hogy „bármit megtehetek lányomért, de egy valamit csak ifjabb Hajmásy Péter Pál tehet” ez mindenki számára elfogadható gondolkodásmód?
Önök szerint ez egy szülőnek jó? Önök szerint, ha unokánk lesz, az unokának ez a kegyetlen valóság, hogy nem találkozhat az anyai nagyival jó lesz? Ez a normális gondolkodás?” – kezdi aaz édesanya, majd leendő vejéhez fordul.
Ha Ön valóban szereti kislányomat, miért nem mutatja ennek jelét, miért alázza meg többször nyilvánosan, miért nem segíti akkor, amikor bajban van? Miért érzi, sok ember Önnek jobban van szüksége Fannira, mint fordítva? Miért kommunikál velünk Fanniként? Miért gondolja, hogy írását, annak stílusát nem ismerjük? Miért burkolózik hallgatásban a cég körül kialakult NAV problémánál? Miért próbálja a tényeket elbagatellizálni, elferdíteni? Ön szerint ki a valódi felelőse a kialakult céges problémának? Miért nyilatkozta le többször is nyilvánosan, hogy Ön intéz mindent Fanni helyett? Ezt a kijelentését és ebből fakadó felelősségét az adóhatóság előtt is vállalni fogja? Miért nem segített ebben az elmúlt két és fél év alatt? Mit érez, mikor látja, hogy kislányom csont sovány? Mit érzett akkor, amikor belökte kislányomat orvul, hátulról egy medencébe, és mindezt megosztotta instagram oldalán? Mit érzett, amikor kikapcsolta egy siket porszívóját, és miért találta viccesnek, hogy ezt nem hallja kislányom? Miért nyilatkozza, ha halló lesz közös gyermekük, akkor majd Fannit háta mögött kibeszélik? Miért kell folyton viccet csinálnia abból, hogy gyermekem nem hall? Miért gondolja, hogy ezt mindenki viccesnek találja? Kérdezem Öntől egy szerelmes férfi így nyilatkozik kedveséről nyilvánosan? Miért játsztatja el siket kislányommal, hogy szájról olvasással mindent megért, hiszen ön is pontosan tudja, hogy Fanni siketsége miatt és a siketek jelenlegi oktatási módszerei miatt nincs a magyar nyelvnek teljesen a birtokában?! Miért bújik gyermekem mögé? Megkérdezte már az édesanyját, hogy a kialakult helyzetben Ő mit tenne, vagy mit érezne a helyemben? Mit művel a csodálatos kislányommal, akire nem ismerek rá? Milyen érdeke van abban, hogy ezt tegye? Netán híres celeb szeretne lenni? Netán kislányom gyengeségén (siketségén) felkapaszkodva szeretne pénzt csinálni? Miért gondolja, hogy családunk, mely két siket gyermeket nevelt fel szeretetben nem fog megbotránkozni azon kijelentésén, hogy nem kell Fanni köré a sok fogyi, mert az nem biznisz? Netán más céljai vannak? Hányszor szeretne még tiszta vizet öntetni gyermekemmel a pohárba? Ha jól számoltam, ezt eddig háromszor tette meg?
Itt sorolhatnék akár több száz kérdést is. Sajnos ma már tudom, hogy Önnek és édesapjának valószínűleg ez nem okoz gondot, hiszen lepereg Önökről. Viszont itt jelzem mindenkinek, hogy örökké küzdeni fogok lányomért és itt szeretném felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy jelenleg az országban nagyon sok család küzd hasonló problémával! Csak az összefogás és a nyilvánosság óvhat meg családi tragédiáktól!” – írja Ágnes, majd zárja sorait.
Kétségbe esett anyaként írtam soraimat, köszönöm, hogy elolvasták!
Ezek után most már mindenki csak a válaszokra lesz kíváncsi. Forrás
