Ha ezeket a szabályokat betartjuk, a növények jól érzik majd magukat és szépen fejlődnek!
A cserepes növények a földjükben található készletet gyorsan elhasználják, ezért pótolni kell a tápanyagokat.
Tápanyag-ellátás: Mikor és mivel tápláljunk?
Az erőteljes, egészséges növekedéshez minden növénynek tápanyagokra van szüksége. Az ültető közegben található készletet a növények gyorsan elhasználják, ezért pótolnunk kell a tápanyagokat. A szabadföldi növények táplálásáról is gondoskodnunk kell, mivel kerti tevékenységeink során megszakad a természetes körforgás. A levágott füvet, a lehullott lombot, a kikapált gyomokat összegyűjtjük, nem helyben bomlanak le, az elhordott tápanyag miatt hiány keletkezik.
A tápanyagokat a növények gyökéren és levélen keresztül képesek felvenni, a fő forrás a gyökéren keresztüli felvétel. Levélen keresztül általában kiegészítő táplálás történik, pl. hiánybetegségek esetén. A talajból történő tápanyagfelvételt több tényező is befolyásolja, mint hőmérséklet, fény, víz, talajnedvesség, talajszerkezet és talajkémhatás. A levélen keresztül történő tápanyagfelvételt befolyásolják a levél jellemzői, pl. szőrözöttsége, viaszbevonata, kora, a levegő hőmérséklete és páratartalma. A levélen keresztül történő táplálás hatása gyorsan megmutatkozik.
Néhány nagyon lassan növekvő, érzékeny növény csak ritkán igényli a tápanyag-utánpótlást, de a gyorsan, erőteljesen fejlődők rendszeresen, nagyobb mennyiségű pótlást kívánnak. A túlzott, vagy nem megfelelő tápanyag-ellátás minden növény számára káros. Vannak úgynevezett sóérzékeny növények (pl. páfrányok, egyes pálmafélék), amelyek károsodással reagálnak, ha talajukban felesleges só halmozódik fel. A tápanyagokat, azaz a makro- és mikroelemeket a növények különböző mennyiségben és arányban használják fel fejlődésükhöz. A makroelemek, a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) nagyobb mennyiségben szükségesek, mint a mikro- vagy más néven nyomelemek.
A mikroelemek kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődéshez, erősítik a növény ellenálló képességét, szárazság- és fagytűrését, a virág- és terméskötődést, fokozzák a színintenzitást. Hiányuk a fejlődés lassulását, a virágzás elmaradását, aprólevelűséget, a télállóság csökkenését, satnya gyökérzetet okoznak.
Fontos, hogy a tápanyagok a növény számára könnyen felvehető formában legyenek. A mikroelemek többségét csak egy segédanyag, a kelátképző hatására tudja a növény hasznosítani.
A fő összetevők arányától függően nitrogén-, foszfor- vagy kálium túlsúlyos tápanyagról beszélünk, amelyekkel különböző növénycsoportok igényét elégíthetjük ki. Például a levelükkel díszítő növények magasabb nitrogéntartalmú tápot igényelnek, a virágzó növényeknek foszfor magasabb arányát kell biztosítani.
A kaktuszoknak és szukkulenseknek nitrogénszegény összetételre van szükségük, mert a nitrogén-túladagolás a szöveteket fellazítja, ami a kaktusz pusztulásához vezethet. Az örökzöld növényeknek sok magnéziumra van szükségük, hogy lombozatuk színe a fajtára jellemző maradjon. A csüngő növények, mint pl surfínia, lobélia és a citrusfélék kiemelt vas-utánpótlást igénylő növények, vas nélkül sárgulnak, nem fejlődnek.
Általánosságban igaz, hogy ha kevés a tápanyag, a növény gyengén fejlődik, virágzása csökken, a túlzott tápanyag-pótlás pedig a növény károsodását okozhatja. A tápanyag utánpótlására szilárd és folyékony műtrágyákat vásárolhatunk.
A szilárd műtrágyák használata nehézkes, cserepes növényekhez csak feloldás után tudjuk használni. A kertben be kell kapálni, és csapadékhiányos időben nem hatásos. Legkényelmesebb és legbiztonságosabb tápanyag-utánpótlás a tápoldatozás. A jó minőségű folyékony tápoldatok, mint a Vitaflóra termékcsalád, használata több előnnyel jár.
A tápoldat kimérése egyszerű, az oldatot közvetlenül az öntözővízhez adjuk, amiben az azonnal tökéletesen elkeveredik. Az összes tápelem vízoldott formában van, a növény rögtön felveszi és hasznosítja ezeket, a kezelés eredménye gyorsan, már 2-3 nap után látszik.
Az öntözővízzel történő rendszeres kijuttatás a talajban egyenletes tápanyagszintet eredményez, a gyökér nem kényszerül a tápanyagok felkutatására, ezáltal egyenletesen fejlődik. A növények mindig megfelelő időben a kellő mennyiségű tápanyaghoz jutnak. Az egyenletes adagolással elkerülhető a lökésszerű, pillanatnyi tápelem túladagolás, a növényt nem éri stresszhatás.
A sorozat többi része itt található:
