HOGYAN NEVELJÜNK? "Ha így beszélsz velem, meg sem hallom, amit mondasz."
Amíg kicsi talán nem is gondolod, hogy gyermeked egyszer pimasz módon fog viselkedni vagy csúnya szavakat fog használni. Ez a viselkedés gyakran óvodás korban kezdődik, amikor a gyerekek utánozni kezdik idősebb társaikat, hogy teszteljék a szülők reakcióját. Néhány szülő figyelmen kívül hagyja az ilyen viselkedést, mert azt hiszik, hogy ez egy múló fázis, de ha nem szállnak szembe vele, hamar szembesülhetnek azzal, hogy gyermekük egy tiszteletlen harmadikos, aki nem jön ki tanáraival és más felnőttekkel, és barátokat is nehezen szerez.
Hogyan állítható meg?
Legyen gyermeked is tisztában viselkedésével! Mondd neki például ezt: 'Amikor így viselkedsz, úgy érzem, nem érdekel, amit neked mondok.' A cél nem az, hogy a gyermek rosszul érezze magát, hanem hogy rámutassunk a problémás viselkedésre. Ha továbbra is úgy viselkedik, mint amiért rászóltunk, fejezzük be a beszélgetést és hagyjuk magára. Mondjuk neki a következőt: 'Ha így beszélsz velem, meg sem hallom, amit mondasz. Ha szépen, normálisan tudsz beszélni, akkor meghallgatom.'
Megjegyzés: Sok szülő elnéz a gyermekének több tiszteletlen megnyilvánulást, grimaszt, vállrándítást, feleselést. Azonban ez a mentalitás később szinte mindig visszaüt, az ilyen megengedő szülők kamaszkorukra már gyakran egyáltalán nem tudják kezelni a gyerekeiket.
Gyereknek gyerek a barátja, a szülő pedig a nevelője, akitől meg kell tanulja a korlátokat, hogy később meg tudja találni a helyét a világban. (csaladinet.hu)
