Aki a Callistemont ismeri, nem lepődik meg a kérdésen, a cserje piros virágzata valóban üvegmosó-kefére hasonlít.
A kefevirág sziromlevelei nem feltűnőek, nevét a hosszú piros porzók miatt kapta, amelyek végén apró aranysárga portokok teszik még látványosabbá a virágzatot.
Ha különleges virágdíszt szeretnénk teraszunkon, próbálkozzunk meg tartásával. A leanderhez hasonlóak igényei, nyáron a meleg napos helyet szereti, télen hűvös szellős helyen érzi jól magát. A Callistemon Citrinius laza szerkezetű bokra dézsában nevelve 1 méteresre is megnőhet.
A kefevirág fényigényes növény, látványos virágaival csak közvetlen napfény hatására örvendeztet meg. Ha jól érzi magát, több hullámban virágzik. A tavaszi fagyveszély elmúltával vigyük ki a kert vagy terasz napsütéses részébe. Nyáron bőséges öntözést kíván, földje mindig nedves legyen, de a cserépalátétben ne álljon víz, a pangó vízre kényes. A legjobb, ha esővízzel öntözzük, a túl meszes csapvizet nem szereti. Nyári helyén kezdjük meg táplálását, a Vitaflóra Virágzásindító tápoldatot kezdetben 2 hetenként, majd júniustól szeptemberig hetenként adagoljuk öntözővizébe. Ha erősen meszes csapvízzel tudjuk csak öntözni, a Virágzásindító tápoldatot Vitaflóra Örökzöld és rododendron tápoldattal váltakozva adagoljuk a kefevirágnak. Az örökzöldeknek és rododendronoknak készült tápoldat savanyú kémhatása segít a megfelelő talaj-pH fenntartásában. A callistemon hőigénye a vegetációs időszakban magas, 18şC felett erőteljesen megindul növekedése, a téli pihenőidőszakban azonban csak 5-10şC között tartsuk. Szaporítása nem bonyolult, hajtásdugványa jól meggyökerezik, ha a talaját melegen tudjuk tartani. Kb. 10 cm-es virág nélküli hajtást válasszunk le az anyanövényről, alsó leveleit távolítsuk el, a felső kis levélkéken kívül a többit felezzük el. Ezzel csökkentjük a dugvány párologtatását. Állítsuk a dugványt homok-tőzeges föld keverékébe, és fedjük le. Az átlátszó PET palackok jól megfelelnek takaróként, könnyen le- és fel tudjuk helyezni, hogy ellenőrizzük növénykénket. Csak annyira locsoljuk meg, hogy másnapra a takaráson vékony páraréteg képződjön. Ha vízcseppek ülnek a falon, szellőztessük dugványunkat. Hőmérséklettől függően 6-8 hét múlva jelenik meg az első kis gyökér a cserép vízelvezető nyílásában. Ilyenkor néhány órára takarás nélkül szoktassuk a növényt a fényhez. Ha már nem hervadnak meg levélkéi, nem kell visszatakarnunk. Hamarosan nagyobb cserépbe ültethetjük a kis kefevirágot, de óvatosan, ne sértsük meg vékony gyökereit. Ha lehet, ültessük örökzöldeknek való földkeverékbe, de a szobanövényekhez kínált virágföldet is tűri.
Virágzás utáni metszéssel serkentjük az újabb virágképződést. Tavasszal végzünk formázó metszést, szellős bokrot alakítsunk ki. Jól tűri az erőteljesebb visszavágást is, jól fiatalítható a növény.
A fagyra érzékenyebb, mint a leander, időben vigyük a teleltetőbe. A pihenőidőszakban nagyon kevés vizet kíván, de földlabdáját ne engedjük kiszáradni. Ne zsúfoljuk össze más növényekkel, télen hűvös, világos és szellős helyen tartja meg örökzöld lombozatát. Tavasszal szoktassuk a napsütéshez, különben megperzselődhetnek levélkéi. Ha kinőtte edényét, tavasszal ültessük át nagyobb cserépbe. Ha már nem tudjuk/akarjuk nagyobb dézsába ültetni, vegyük ki az edényből, körben 2-3 cm-nyit vágjunk vissza gyökérzetéből, és friss földbe tegyük vissza régi edényébe.
