Karcsikám! Le a kalappal előtted, ilyet még én se tudtam volna írni!


Az alábbi poszt Havas Henrik FB oldalán jelent meg:

'2000 környékén, amikor az egész ország a Heti Hetest nézte, akkor egy cég felajánlotta, hogy bizonyos ideig ad nekem egy Ferrarit – csak úgy. Pontosabban nem csak úgy, hanem hogy azzal járjam a várost, az országot, fellendítve ezzel a cég forgalmát. És akkor én nem kértem a Ferrarit. Azt mondtam, nem illik hozzám. Az igaz, hogy sztárnak sztár vagyok, de amire igazán büszke vagyok, az a szerénységem! Úgy éreztem, hogy nekem egyszerűen nem állna jól egy Ferrari.
Na mármost, a Gesztesi Karcsi elvette feleségül Liptai Claudiát. Így utólag már nem sértődhet meg azon, ha azt mondom, hogy ez nem volt jó ötlet. Mert mi lett volna, ha beleélem magam abba a Ferrariba, és egyszer csak elveszik?
Bánatomban alkoholmámorba menekültem volna, és lehet, hogy én is tökrészegen szétgázoltam volna egy rideg járdaszegélyt. Szegény Karcsi! A pohár után nyúlt. Nem kellett volna se nősülni, se inni.'

Ezt követően Gesztesi a Borsnak nyilatkozott Havas Henrik viselt dolgairól, amire Havas így reagált:

'Utoljára Gesztesiről.

Engem nem érdekel, hogy a jövőben mennyire könyörög az oldalam szerkesztője, hogy foglalkozzak Gesztesi Karcsi életének naponta bonyolódó fordulataival, Isten az atyám, én most, utoljára írok ebben az ügyben.
Most se akartam, de a Bors című világlapban a Karcsi valami óriási mondatot bírt összehozni.
Karcsikám! Le a kalappal előtted, ilyet még én se tudtam volna írni!
Mielőtt idézném ezt a fantasztikus mondatot, azok számára, akik nem olvasnak bulvárt, a Bors címlapján január 12-én a következő állt:
„Gesztesi tíz év után kitálal: Havas szerelmével üldözte Claudiát!”
Na, annyit azért hozzátennék ehhez az állításhoz, hogy lehet, hogy tényleg így volt, de erről csak ketten nem tudtunk: a Claudia, meg én.
Na, és akkor jöjjön a fenomenális mondat Gesztesi Karcsitól: „Azt üzenem Havasnak, vegye tudomásul, neki sem jött össze Claudia, nekem sem jött végül össze, viszont mindent vitt a cukrász Pataki.”
Hát, nem kurva nagy ez a mondat? (A diktálás itt félbeszakad, mert Évike a röhögéstől nem tud gépelni! Viszont megjegyezte, hogy amúgy se tud. Ennyit az elütésekről.)

Karcsi! Ha rám hallgatsz, írjál könyvet! Forrás