A híradó is figyelmeztet az új csalási formákra. A hiszékenységre, tájékozatlanságra utaznak.


Nem csak a közösségi oldalakon gyakoriak a különböző ál-nyereményjátékok. Továbbra is virágzik az e-mailes csalások különböző formája.

“Drága Barátom!

 Azt hiszem, levelem okoz majd Önnek némi meglepetést, de ez nem egy átverés.

 Egy dél-afrikai banknál dolgozom, ahol a minap egy rutinellenőrzés során rábukkantam egy számlára. Korábban nem szüntették meg, így jelenleg 18,5 millió dollár található rajta. A számla bankunk egykori német ügyfele, Peter Hartmann nevén van, aki azonban sajnos időközben elhunyt.

 Ahhoz, hogy a több mint 18 millió dollárhoz hozzá lehessen férni, egy olyan külföldi partner segítségére van szükség, mint amilyen Ön is. Ha ugyanis Ön az elhunyt számlatulajdonos rokonaként jelentkezne a banknál, akkor a számlán lévő összeget örökösként fel lehetne venni. A közreműködésért cserébe az örökség 30 százaléka lenne az Öné, a fennmaradó 70 százalékot pedig elosztanánk két kollégámmal, akik segédkeznek majd a tranzakció lebonyolításában.

 Amennyiben levelem felkeltette érdeklődését, kérem, küldjön egy e-mailt a josephmwenti3300@yahoo.com.sg címre, a további részletek megismeréséhez. Várjuk megtisztelő válaszát”

-   írta a napokban kollégánk Gmail-fiókjának címzett levelében egy bizonyos Mr. Joseph Mwenti.

A Google-ben a keresés alapján azonnal megtaláljuk a fenti nevet, ezen az oldalon például egy angol nyelvű levélre bukkantunk ugyanettől az úrtól, igaz, teljesen más e-mail címről:

Az ilyen típusú e-mailek szinte mindennaposak, igaz, a mai spamszűrők néha eltüntetik ezeket.

Küldünk aranyat

Nem így történt az író és komikus James Veitch-csel, aki egyébként humoros TED-előadásában mesélte egy a hetekig elhúzódó levelezésének kálváriáját, és egyéb esetekről is beszámolt.

A spam, amelyet neki címeztek, valahogy átjutott a spamszűrőn, és a bejövő levelek között landolt. A levelet egy bizonyos Solomon Odonkah írta, a levélben pedig az állt, hogy érdekes üzleti ajánlata van James számára. Az író ahelyett, hogy azonnal törölte volna a levelet, írt a feladónak. Solomon hamar válaszolt, és azt írta: nemsokára aranyat küldenek James számára, aki, ha beszáll az értékesítésbe, az eladott arany 10 százaléka pedig az övé lesz. James nem hagyta annyiban a dolgot, és a titokzatos idegennel levelezgetni kezdett az árról. Bár James elviccelte az egészet, mégis, a levelezés végén levelezőpartnere kibökte: James küldjön 1500 fontot, hogy az üzletet nyélbe üthessék.

James egy másik esetet is elmesélt, amelyben egyenesen a halott Nelson Mandela felesége kereste fel.

„Minnie Mandela vagyok, a volt dél-afrikai miniszterelnök Nelson Mandela második felesége. El kell utalnom 45 millió dollárt az országból férjem, Nelson Mandela egészségi állapota miatt”- írta a titokzatos feladó, aki küldött egy scannelt igazolványt is, illetve egy majdnem valódinak tűnő meghatalmazást.

Ám a bökkenő ott (is) volt, hogy a levél beérkezéséhez képes három hónappal Mandela már halott volt, és mikor James erre felhívta a küldő figyelmét, a válaszban “Mandela felesége” egészen egyszerűen csak annyit írt: 3 ezer dollárt utaljon a bankárjainak.

Van, aki saját maga adja át az adatait

Persze még mindig akadhat olyan, aki bedől az ilyen típusú csaló leveleknek a jó üzlet reményében, és saját maga adja meg adatait. Ezt a módszert a szaknyelv phishingnek  (vagyis jelszó- vagy adathalászatnak) nevezni. Az álnéven írt e-mailekben gyakran bankok nevében keresik meg az áldozatot.

Az egyik legismertebb ilyen típusú bűncselekmény az úgynevezett 419-es átverés, amely elsősorban nigériai és más afrikai országokból érkezik. Az ilyen típusú spam levelek küldése 1997-ben kezdődött, de hosszú évekig károsított meg különböző embereket. A 419-es szám egyébként a nigériai büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusára utal.

Az áldozatoknak hatalmas mennyiségű pénzt ajánlanak, például örökség, lottónyeremény formájában, vagy csak bankszámlán elhelyezett összegről adnak hírt. Természetesen az áldozatok soha nem kapnak egy fillért sem az ígért összegből, de sok pénzt elcsalnak tőlük a módszerrel azzal, hogy a címzettek végül, bedőlve a csalásnak, pénzt utalnak.

A nigériai levélíróknak ítélték meg az ellen-Nobel-díjnak nevezett IgNobel-díj irodalmi kategóriáját (melynek jelentése nagyjából annyit tesz, alantas, felesleges) azokért a kitalált történetért, amelyet a levelekben írnak.

A trükk

A Nigériából küldött levelek legfőbb jellegzetessége az volt, hogy valamilyen polgárháború által sújtott országra hivatkozva azt kérték, a címzett adja meg bankszámlaszámát, ahová elutalhatják az országból kimenekítendő állami pénzeket, cserébe pedig természetesen jutalékot (több százezer dollárt) kap. Ennek azonban általában az a feltétele, hogy előre utaljunk némi pénzt mi magunk.

Fleto@freemail.hu

2002-ben a Magyar Narancs írt cikket egy fiatal áldozatról, aki elmondása szerint több mint tízmillió forintot veszített a jóhiszeműsége miatt, de 2005-ben Gyurcsány Ferenc nevében is írtak a nigériai scamekhez hasonlító levelet a fleto@freemail.hu e-mail címről, 2009-ben pedig a Zalai Rendőrkapitányságon tett feljelentést egy nő, akitől 1.600.000 forintot csaltak ki Nigériából. Azóta magyar esetekről nem tudni.

A hiszékenységre, tájékozatlanságra utaznak

A csalók jellemzően nagy mennyiségű adatbázisokból férnek hozzá az email címekhez, amelyeket pénzért adnak vesznek. A Tor nevű anonim hálózatokon például nehezen követhetők a felhasználók, a sötét weben kialakult piactereken adják-veszik az adatbázisokat – magyarázta Homoki Péter informatikai szakjogász. Hozzátette, hogy a csalók ezen kívül egymást ismerő személyek is lehetnek, és Nigériában a mai napig sokan élnek ebből.

Úgy is megszerezhetik a címünket, hogy regisztrálunk valahova, és megadjuk azt: ezt az oldalt feltörik – ez egy hosszú értéklánc, nagykereskedőtől jut el a kiskereskedőig nagy tételben- tette hozzá. Ezek a csalások nem informatikai sérülésekre épülnek, hanem az emberi tényezőkben rejlő kockázatokat használják ki – húzta alá Homoki Péter, hangsúlyozva, hogy a támadás azzal valósul meg, hogy elhitetnek velünk egy történetet.

Bár a probléma Magyarországon kisebb részben van jelen, de Homoki Péter elmondta, több olyan ügy is ügyészségi szakaszba jutott, amely randivonalakon, ismerkedős portálokon történt csalásokkal kapcsolatos.

„A tipikus eset, mikor elhitetik például egy hölggyel, hogy a férfi szerelmes és házasságot szeretne, és így csal ki adatokat a nőtől” – fogalmazott. Nem is hiszékenység a probléma az ilyen esetekben, hanem inkább tájékozatlanság, az emberek ilyenkor nem veszik észre, hogy csapdába kerültek, fogalmazott Homoki Péter.

Ahogy  legtöbb nemzetközi bűncselekménynél, az emailes scamek esetében is elmondható, hogy mivel gyakorlott bűnözőkről van szó, minimális az esélye, hogy a pénzünket visszaszerezzük, ha egyszer megadtuk az adatainkat. Azért tudják tömegesen végrehajtani ezeket a csalásokat, mert személyazonosságuk ismeretlen. Ugyan az utalásnál meg lehetne fogni őket, ám általában olyan számlaszámot adnak, meg amiről azonnal átutalják a pénzt, vagy kiveszik készpénzben, netán offshore bankba küldik el, ahol nyoma veszik a pénznek – magyarázta Homoki Péter.

Azok, akik bedőlnek egy-egy csalásnak, sok esetben annyira szégyellik, hogy végül nem fordulnak sem jogászhoz, sem rendőrséghez – húzta alá Homoki Péter. Forrás: hirado.hu

► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!