A klasszikusok sem olvashatók már fel a kicsiknek, mert túl agresszívek! Indul a MESE CENZÚRA!


Minden gyerek szereti a meséket, de vajon milyen mesék azok, amik segítik is a fejlődésüket? A Piroska és a farkas már rémtörténetnek számít vagy egy tanulságos mese? A nézetek megoszlanak ebben a témában. Az egri óvodákban is különbözőképpen vélekednek mese ügyben.

A Szivárvány Óvoda Katica Tagóvodájában a klasszikus meséket átdolgozva adják elő. Az ijesztőnek vélt elemeket kihagyják, kerülik a bekapta vagy megette kifejezéseket és nincs nagymama a farkas hasában. Ez már nem a régi Piroska és a farkas mese, amit mi ismerünk, hanem egy finomított alternatívája. – A mai világban elég sok olyan hatás éri a gyerekeket, ami nem biztos, hogy az ő életkoruknak és fejlődésüknek megfelelő. Ezek a jelenetek pedig nem nekik valók – mondta Egri Zoltánné, a Katica Tagóvoda óvodavezetője. Tehát ebben az óvodában nincs farkas hasából kiguruló nagymama. A durvaságot, agresszivitást és félelem keltő dolgokat kitiltottak az óvodából és a vezetőség úgy gondolja, ezeket ki lehet küszöbölni és a szülőket is erre biztatják. Szülői fórumokon pedig tanácsokkal is szolgálnak, hogy melyik filmek, mesék, mondókák valók a gyerekeknek.

A Benedek Elek óvodában és tagóvodáiban a klasszikus meséket ugyanúgy mesélik, mint a magyar népmeséket és korunk meséit. – A klasszikus meséket az író által írt formában adják tovább a gyermekek felé, pontosan azért, mert a nagy meseírók által közvetített, sokszor ijesztőnek tűnő részek ( farkas megeszi a nagymamát, vagy a gidákat), a mese végére feloldódnak, és a feszültség egy katarzis élménybe csap át. Igaz, hogy a gyermek a mesét valóságnak fogja fel, de valahol belül tudja, hogy a mese egy képzeletbeli világban történik, ahol a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik. A fontos az, hogy a gyermek megtanulja-felnőtt segítségével- a valóságot elkülöníteni a mesevilágtól. Egyazon mese gyakori mesélésére is azért van szükség, mert a pozitív végkifejlet a félelmetes részeket érzelmileg áthidalja. Természetesen a kisebbek inkább egyszerűbb állatmesékkel találkoznak, amelyben izgalom van bőven egészen a mese végéig, (három kismalac, kismalac és a farkas) és a mese világán felnőve a nagyobbak meghallgathatják a Grimm fivérek néhol félelmetesnek tűnő meséit, mivel a gyermek lelkisége, meséhez fűződő érzelmi világa, elbírja az ijesztőbb jeleneteket.
Az óvodáskorban a gyermek a felnőtt életre készül fel, amelyben rossz és jó dolgok egyaránt történnek, s a meseírók a meséket úgynevezett tanító mesének szánták,melyben a rossznak bűnhődnie kell.
Sajnos a mai internetes világban, a mozifilmeken sokkal több szörnyűséggel találkozik a gyermek, ezért fontos az, hogy a gyermekek a felnőtt szűrésével nézzenek mesét – mondta nekünk Gál Judit az óvoda vezetője.

A nézetek megoszlanak, de abban egyet érthetünk, hogy a mesék a gyerekek számára fontos tartalmakat hordoznak, melyekkel könnyen tudnak azonosulni. Segítenek kitágítani világnézetüket, fontos szerepük van az érzelmi és értelmi fejlődésükben és számos viselkedési mintát mutat számukra. Forras: egerhirek.hu